Női témák helyett hideg tárgyilagosság
Valamivel több mint másfél évszázaddal ezelőtt magyar férfiak tudományos fórumokon vitáztak olyan kérdésekről, hogy egyáltalán közölheti-e az írásait egy nő? És hogy kárt okoz-e azzal magának és a családjának, ha kilép a női lét hagyományos keretei közül? Még Szerb Antal is azt írta a 40-es évek elején egy levélben tanítványának, a feltűnően szép Nemes Nagy Ágnesnek, hogy "nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni". – Szerb Antal nem akart rosszat, csak tisztában volt azzal, hogy a szépirodalom a férfiak terepe, ahol egy, a nőiességét hangsúlyozó fiatal lányt biztosan nem fognak komolyan venni – mondja Kiss Noémi író, műfordító. Márpedig Nemes Nagy Ágnes nagyon szép nő volt, aki ráadásul csinosan is öltözködött. – Hallgatott Szerb Antal tanácsára, és nem csak a ruhatárából, hanem a költészetéből is száműzte a "nőiességet", az érzelmekről szóló, szexualitással kapcsolatos műveket. Így aztán Nemes Nagy Ágnes, aki egyébként Sylvia Plath kortársa volt, a babitsi tárgyias költészet hagyományait követte.
Sikeres magyar iroko
Sylvia K. Hemingway neves amerikai filantróp, számtalan jótékonysági megmozdulás főszervezője, a Museum of the City of New York és a Budapesti Fesztiválzenekar kiemelt támogatója személyében máris egy elkötelezett rajongót tudhat magáénak a The Continental. Sylvia Hemingway "Az elmúlt két hétben napi 14-16 órákat voltunk talpon, a nyilvános programjaink mellett rengeteget beszélgettünk, számos csodálatos emberrel ismerkedtünk meg. Célunk az volt, hogy a magyar irodalmat bemutassuk az Egyesült Államokban, az itteni értelmiségnek, influenszereknek, kulturális-művészeti véleményformáló gondolkodóknak. Három irányba kerestük és szerveztük a párbeszédet. Az egyik az egyetemi-akadémiai élet volt, beszélgettünk többek között a Boston University, a New Jersey-i Montclaire State University, a bostoni Northeastern University és a Harvard egyetemi embereivel. A másik a New York-i művészeti szcéna volt, és az ekörül szerveződő egyetemista szubkultúra: a lapunkban megjelent Noam Chomsky-interjú máris kultikus szöveg lett köztük, kézből kézbe adták, s utána továbblapoztak, és bombáztak minket a kérdéseikkel: ki Tóth Krisztina, Szántó T. Gábor vagy Háy János.
Míg valamivel több, mint száz évvel ezelőtt még az is vita tárgyát képezte, van-e joga a nőknek tollat ragadni, ma úgy tűnik – legalábbis a számok alapján –, a nő írók népszerűbbek a férfiaknál. Ezt mutatja mindenesetre, hogy a 2017-es eladások alapján összeállított brit irodalmi művek sikerlistáján az első tízbe csak egyetlen férfi, a japán Murakami Haruki fért be. A dobogó legfölső fokán A szolgálólány meséje című regényével világhírűvé vált Margaret Atwood áll. Szerepel még a lajstromban Sarah Perry, akit Magyarországon Az essexi kígyó című regényéről ismerhetünk, illetve a tavaly elhunyt, történelmi regényeket jegyző Helen Dunmore, valamint a titokzatos Elena Ferrante, akiről még ma sem lehet biztosan tudni, ki is valójában. És akkor még nem is említettük, hogy 2017-ben J. K. Rowling lett a világ legjobban kereső írója. A Forbes becslése szerint Rowling több mint 24 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett egy év alatt. Vajon végleg átveszik a hatalmat a nők az irodalomban? Trump is hatott az eladási listákra
Dávid Anna, a Magvető könyvkiadó igazgatója szerint a brit könyveladási lista meglehetősen speciális.
Szerinte csak ilyen pragmatikus megközelítéssel lehet eredményt elérni. George Volceanov műfordító azt javasolta, hogy a Balassi Intézet hozza létre a magyar-román műfordítók adatbázisát. Úgy vélte, hogy ígéretes fiatal magyar-román műfordítói nemzedék ütötte fel a fejét, és érdemes odafigyelni rájuk.
Pillanatfelvételek; Ulpius ház Könyvkiadó Kft., Bp., 2008
Hét évtized illatai, Egy orvvadász emlékezései; Helikon, Bp., 2009
Barátaim könyve; Kalligram, Pozsony, 2010
A bolygó fénye. Hunyady Sándor arcképe; Kalligram, Pozsony, 2011
Alexander Brody–Nagy József: Megtalálni Serendipityt. Véletlenszerű lényeges felfedezések; Magvető, Bp., 2019
Díjak [ szerkesztés]
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat ( 2005)
Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Egy Bródy nem felejt el magyarul! A név kötelez – Alexander Brody
További információk [ szerkesztés]
Brody a szerencse fia, Figyelőnet, 2008 szeptember 16. Nemzetközi katalógusok
WorldCat
VIAF: 28965589
OSZK: 000000012700
NEKTÁR: 208766
LCCN: n2006080573
ISNI: 0000 0000 7906 332X
GND: 1072392801
Kortárs magyar írók TOP listája | Litera – az irodalmi portál
Zukor Adolf 1873-ban született Ricsén. 1888-ban Amerikába ment szerencsét próbálni, és négy évvel később már tudta, hogy filmekkel fog foglalkozni. 1912-től a karrierje felfelé ívelt: újonnan alapított filmes cége tarolt, Zukor pedig az egyik legtekintélyesebb filmessé vált. A Paramount Pictures alapítójaként 1949-ben Oscar-díjat kapott az életművéért. 103 éves korában hunyt el Los Angelesben. Fotó:, Apeda Studio
[5]
Díjai, elismerései [ szerkesztés]
A Fédération Aéronautique Internationale Paris kitüntette a Paul Tissandier-diplomával, 1953 A Magyar Repülő Szövetség díszoklevele, 1954 A Gépipari Tudományos Egyesület oklevele, 1955
Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Feltaláló
Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek. A Közlekedési Múzeum Évkönyve XII. 1999–2000. Közlekedési Múzeum, Budapest, 2001. Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. 1977
Hármashatárhegy Alapítvány
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I. kötet: Aachs–Bálint Rezső. Budapest, 1939. 865. hasáb
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Lőrinc László: A helikopter titokzatos magyar fejlesztői. 2010. január 13. Nemzetközi katalógusok
VIAF: 121482559
OSZK: 000000020839
NEKTÁR: 421907
ISNI: 0000 0000 7943 7109
- Senki sem tudja, hogy ez a férfi magyar volt, de mindenki hálás neki! Megváltoztatta a világot - Terasz | Femina
- Sikeres magyar iron man 2
- Sikeres magyar írók irok super
- Mária utca szájsebészet orvosok 7
- Sikeres magyar írók irok fsl
- Sikeres magyar iron ore
Mániákus fázisban sorra ontotta magából a verseket, regényeket, míg a depressziós fázisban képtelen volt az írásra. 1930-ban írta a következő sorokat, ami szintén betegségére utal: "Látom a ködöket téli reggeleket, hétfőket, keddeket, napokat, heteket… Nem írok verseket, beteg vagyok, beteg. Beteg vagyok, beteg. Nem írok verseket. " Márai Sándor A 20. század egyik leghíresebb írója a példa arra az esetre, hogy nem mindig örökletes a depresszió, illetve, hogy bármikor jelentkezhet életünk során. A sikeres író egészen élete utolsó éveiig nem mutatott mentális betegségre utaló panaszokat. Az író életét szentelte a szocialista ideológia elleni küzdelemnek. Végrendeletében meghagyta feleségének, hogy ne hagyja megjelenni műveit, ameddig helyre nem áll Magyarország helyzete. Ám Márai túlélte feleségét. Élete utolsó éveiben sorra vesztette el szeretteit. Utolsó három évében gyakorlatilag teljesen egyedül maradt. A magyar helyzet elől San Diegoba menekült írót a honvágy is gyötörte, és a rákos megbetegedés is kínozta.
István fia, a gödöllői Premontrei francia gimnáziumban tanult, az 1956-os forradalomban való szerepe miatt 1956 decemberében hagyta el az országot. 1957-től 1963-ig Kanadában, 1963 óta pedig az USA-ban, Chicagóban él. Dolgozott, mint masszőr, fizikoterapeuta, sportklub-igazgató, üzleti közíró a milliós példányszámú Chicago Tribune c. napilapnál, s közben három diplomát is szerzett. Később laptulajdonos-főszerkesztője volt az 1905-ben alapított magyar hetilapnak. (Chicago és Környéke). Elbeszéléseit 1970-től európai, kanadai és amerikai magyar hetilapok közölték. 1985 óta állandó heti rovata van az emigráció legismertebb és a világ összes kontinensén olvasott Kanadai Magyarságban. Ma Chicagóban él s több könyve jelent meg Magyarországon. Évente kétszer-háromszor baráti társaságával napokra – vagy néha egy-két hétre – eljárt Erdélybe, a Börzsönybe, a Bükkbe vagy egyéb vadregényes helyekre vadászni. A barátok és vadásztársak a többek közt a következők voltak: Kittenberger Kálmán a világhírű Afrika-vadász, író és a Nimród című vadászújság tulajdonos-főszerkesztője; Csathó Kálmán neves író, a Nemzeti Színház főrendezője; gróf Széchenyi Zsigmond világhírű Afrika-vadász és író; dr. Vertse Albert a Madártani Intézet igazgatója; Tőrey Zoltán a Magyar Filmiroda igazgatója; gróf Wass Albert földbirtokos, író.