Érdekes Linkek a témában: Ízeltlábú Magyarországon élő ízeltlábúakkal (rovarok, bogarak, pókok egyaránt) oldal. Sok képel, cikkekkel, illetve ingyenesen letölthető tudományos cikkekkel segíti a hazai ízeltlábúak megismerését illetve azonosítását. Az oldalhoz tartozik fórum illetve bárki küldhet be saját fotókat cikkeket is. Az ízeltlábúakat taxonómiai sorrendben találjátok meg az oldal. Meghatározás Ön mit gondol a rovarokról? Az oldal célja, hogy megismertessen
bennünket a rovarvilág érdekességeivel,
a rovarok és az ember kapcsolatával. A lakásunkban megjelenő bogarak
nem szívesen látott vendégek. Hogyan riasszuk el őket? Kik segíthetnek nekünk ebben? A böngészve sok
információt találhat ezekben
a témakörökben. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Magyarország rovarvilága Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
- Pók lap - Megbízható válaszok profiktól
- Talajlakó pókok | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Pókok - Araneae
Pók lap - Megbízható válaszok profiktól
Karéjos keresztespók Forrás: Merkl Ottó Karéjos keresztespók Forrás: KISS TAMÁS,, LICENC: CC BY 4. 0 E két pók nőstényei impozáns méretűek: a testük két centiméteres is lehet, és még ehhez jön hozzá a nyolc hosszú láb. Testtömegben csak a kis diónyi óriás-keresztespók ( Araneus grossus) haladja meg őket, testhosszban pedig két talajon élő faj, a 35 millimétert is elérő szongáriai ( Lycosa singoriensis) és a pokoli cselőpók ( Geolycosa vultuosa). Félelmetes külsejük ellenére a két faj az emberre teljesen ártalmatlan: bár méreggel ölik meg áldozatukat, ahogy gyakorlatilag az összes pók, gyenge csáprágójukkal képtelenek átszúrni a bőrünket. De ezt nem is próbálják meg; ha a kezünkre kerülnek, inkább menekülnek tőlünk. Bizarr szexuális szokású fajok. A csupán pár milliméteres, egyáltalán nem feltűnő méretű hímek élete komoly veszélyben van a nász idején, mivel a nőstények többnyire párzás után felfalják őket. A darázspók Európától Ázsia északi részén át Japánig megtalálható, de Észak-Afrikában is elterjedt.
1 cm) nőstény egyszínű bársonyfekete. A talajlakó pókok közé sorolhatjuk a nappal kövek alá rejtőző, éjjel zsákmányoló kövipókokat (Drassodidae). Petéiket, sőt esetenként fiataljaikat is, sűrű pergamenszerű tokban, kövek alatt őrzik. Csak ivarszervi bélyegek alapján különböztethető meg a kövipókok (Gnaphosa) és a gyászpókok (Zelotes) számos faja. Kövek alatt, sziklarepedésekben tanyáznak a fojtópókok (Dysderidae). Egyik részük éjjel jár zsákmánya után, a nappalt védett zugokban, szövedékbe húzódva tölti, pl. a fojtópók (Dysdera-) fajok, míg a darócpókok (Segestria- fajok) sziklarepedésekben, farönkökben csövet szőnek, amelynek széles, tölcsérszerű nyílása apróbb ízeltlábúak elfogására alkalmas. Jórészt talajlakók a farkaspókfélék (Lycosidae). Vannak kövek alá, korhadékba vagy avarba rejtőző fajaik is, néhány fajuk viszont az alacsonyabb növényzeten mozog. A farkaspókfélék már tél végén, hóolvadáskor aktívak. Ivadékgondozásuk fejlett. Petekokonjukat utótestük végéhez erősítve hurcolják.
Magyarországon 1976-ban, Somogy megyében találták meg először. Évente két nemzedéke van, az...
Egészségünk megőrzése
2017-11-09
Egészség és fitness
gállapították, hogy a "zsebben hordott" telefonnak sok károsító hatása van, és daganatkeltő. Ennek a mediterrán eredetű fajnak a Kárpát-medence a legészakabbi elterjedési területe, ám az 1, 1 legfeljebb 2, 5 cm testhosszúságú ízeltlábú méretei messze elmaradnak hazánk valódi pókfejedelmének méreteitől. Az óriás-keresztespók csak a testtömege alapján számít a Kárpát-medence legnagyobb pókfajának Forrás: Wikimedia Commons Kolosváry Gábor akadémikus, a Kárpát-medence pókfajainak nemzetközileg elismert szaktekintélye Magyarország legnagyobb pókaszabásúját, a farkaspókfélék családjába ( Lycosidae) tartozó szongáriai cselőpókot ( Lycosa singoriensis) a Természet című szakfolyóiratban 1931-ben publikált tanulmányában csak úgy emlegette, hogy "a mi madárpókunk. " Az altáji eredetű szongáriai cselőpók hazánk legméretesebb pókfaja Forrás: Wikimedia Commons/Szabo Akos A híres zoológus ezzel a szemléletes hasonlattal kívánt arra utalni, hogy a szongáriai cselőpók, vagy más nevén az orosz tarantella Magyarország legméretesebb pókfaja.
Talajlakó pókok | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
Kezdőlap / A(z) magyarországon honos pókok fórumtémák:
A(z) magyarországon honos pókok fórumhoz témák:
A pókcsípés allergia
2011-08-09
Allergia
Magyarországon emberre veszélyes mérges pók nem honos, de az egzotikus állatok köztük a különböző mérges pókok tartása miatt egyre több mérges pók fajta jelenik meg. S bizony a megunt házi...
Érdekel a cikk folytatása? »
A szabadkőművesség története Magyarországon
2011-09-13
Történelem... öltve. Kapcsolódó fórumok: magyarországon élő pókok listája pókfajták magyarországon kolozsvari kurvák Magyarországon élő pókok magyarországon élő pókok képei betiltott termékek listája 2013 wwe bajnoki övek vásárlása pókfajok magyarországon magyarországi csigafajták...
Bögöly az őslégy
2011-07-31
Állatok
repülnek. A mérséklet égövben egy nyár alatt csak egy bögölynemzedék fejlődik ki, a trópusokon azonban évente akár több is. Magyarországon a bögölyök tavasztól őszig aktívak. A korai fajok már április–májusban...
Éleshátúgyíkok
2011-07-25
Hüllők... Jón-szigetek.
A Magyarországon élő pókok többsége nem tudja átmarni az emberi bőrt. Az, hogy az orvosok valamire ráfogják, hogy "pókcsípés", nem jelenti azt, hogy az is. A hazai pókok közül szerintem nincs 15-20-nál több, ami egyáltalán meg tud csípni, azok közül pedig ami "veszélyesebb", azok a már említett dajkapókok (azok közül is csak a mérges és a sárga ha jól tudom), a két cselőpók (pokoli és szongáriai) és kb. ezzel ki is fújt. Az álkaszáspókok nem igazán tudnak megcsípni (fogtam már jó párat, helytelenül is és mégsem csíptek meg), a kaszáspókok meg nem is valódi pókok és szintén nem csípnek. Egyébként a legrosszabb esetben is a hazai pókok marása kórházi ellátást igényelhet, hányinger, hányás, zsibbadás és hasonlóak lépHETnek fel, de ez is ritka, általában semmi maradandó sérülést nem okoznak.
És ezt igazolhatom! Mondhatjátok akár: "…de hiszen Dia, te megrögzött "természet-mániákus" vagy! Persze hogy nem félsz a pókoktól! " Féltem és ez volt a fő ok, hogy elkezdtem foglalkozni velük. Tudjátok, ha kimegyünk madarászni és pont nem látunk "új érdekes madarat" vagy éppen a gyerkőcöknek nem olyan izgalmas a növényvilág. Akkor tuti, hogy tücsköt, békát, lepkét vagy akár pókot "kell" fognunk! Mert ezek a csodálatos ízeltlábúak mindig ott vannak a réten, az erdőben akármerre is járunk! Én mindig örülök, ha van a csapatban olyan bátor, aki megmer fogni egy pókot:) És úgy látom van remény! A szongáriai cselőpók ot (Lycosa singoriensis) választottam e népes ízeltlábúak közül, mert ő itt él a Fertő-tájon és a Hanság vidékén, szikes puszták on és homokos talajú élőhelyeken, "lakócsőben" ergo a talajban. Védett faj ról van szó, és még hozzá; hazánk legnagyobb pókfaja! Nyugalom, 4 cm testnagyságával a trópusi esőerdőkben élő madárpókokhoz képest, ő csupán "kispista"! Persze, ha lábait széttárja elérheti a tíz centiméteres nagyságot.
Pókok - Araneae
Ezért a hazánkban élő pókok nagy többsége ilyen célra nem is pazarolja. Olyan történetek, mint például egy pók valakit rendszeresen megmar, amíg alszik, minden valóságalapot nélkülöznek. A pókok ízeltlábúakkal táplálkoznak, az ember nem préda, vagy táplálékforrás számukra, hanem veszélyforrás, ezért – amíg tehetik – menekülnek előle. Kicsit sarkított példával élve, annyira logikus egy ilyen történet, mint az, hogy valaki hobbiból Afrikában orrszarvúra lövöldözött két méterről, légpisztollyal… Ez természetesen mind a pók, mint a feltételezett "hobbista orrszarvúvadász" élete végét jelentené. Viszont a pókoknak az emberekkel ellentétben nincsenek szuicid hajlamaik. Amikor egy-egy pók véletlen valaki ágyába keveredik, a lehető legrövidebb úton igyekszik távozni a rá veszélyes lény közelségéből. Olyan persze megtörténhet, hogy épp rosszkor van rossz helyen, és álmunkban fordulva agyonnyomjuk. Ilyenkor utolsó védekezésként még odamarhat, de erről a legtöbb esetben tudomásunk sem lesz, hiszen az épületlakó pókjaink nagy többsége képtelen átharapni az emberi bőrt.
- Hazai óriás pókok | National Geographic
- Gárdonyi Géza Általános Iskola - Sződliget | Közelben.hu
- Magyarországi Pókok Listája | Aston Martin Magyarországi
- Edelény templomkert pizza odessa
- Férfi fekete cipzáros pulóver
- Mandula sütő gép
- (Magyar) Mérges rovarok (pókok) « Szentes város hivatalos honlapja
- Tévhitek és tények Magyarország pókjainak marásáról, veszélyességéről - Greenfo
- Magyarországon élő pókok
- Kelly | CsamClub - Motoros Nők Közösségi Portálja
- Pók lap - Megbízható válaszok profiktól
- Alkonyat temetkezés dunakeszi
Az internetes fórumokon az esetek nagy többségében egy-egy pók fotója alatt a második kérdés (ha nem az első), hogy "veszélyes e? ". Ilyenkor aztán elkezdenek özönleni önjelölt szakértők részéről a dezinformációk, városi legendák, "ismerősöm ismerősének ismerőse" történetek, amelyek valóságalapja a legtöbb esetben a nullával egyenlő. Ezekkel az a fő probléma, hogy a kérdező nem tudja kiszűrni a sok-sok válaszból, mi a valós, és mi a legenda. Ebben az írásban némileg taglalom a legendákat, illetve a valós, tudományos tényeket írom le a hazai fajainkról. Igyekszem a leggyakrabban ez ügyben feltűnő fajokat egybeszedni, s mindegyikhez bővebben válaszolni az oly gyakran hallott "veszélyes? " kérdésre. Általánosságban a pókokkal kapcsolatos tévhitekről Egyetlen család kivételével a Magyarországon élő pókok mindegyike "mérges", zsákmányukat méreggel ölik meg, de a mérgük az esetek 99, 9%-ban emberre teljesen ártalmatlan. E mérgek előállítása nagy energiaigényű folyamat, a zsákmány megszerzése a cél vele, s nem a nagyobb testű ragadozók megfélemlítése (ellentétben például a kolonizáló darazsakkal).
0 A stabilimentum szerepe máig vitatott. Eleinte azt hitték, erősíti, stabilizálja a hálót (innen a neve), de kiderült, hogy a stabilimentum alig kapcsolódik magához a fogóhálóhoz, tehát erősíteni sem tudja. Mivel visszaveri az ultraibolya sugárzást, felteszik, hogy vonzza a zsákmányállatokat. Mások szerint a nagyobb állatok figyelmét felhívja a háló jelenlétére, így azok inkább kikerülik ahelyett, hogy belegabalyodva szétszaggatnák. A hálók ugyanis annál alacsonyabban vannak a gyepben, hogy például egy nyúl átbújhasson alattuk. Ismét mások azt bizonygatják, hogy a stabilimentum vonzza a hímeket; a karéjos keresztespókokon végzett egyik spanyolországi vizsgálat szerint több hím kereste fel azoknak a nőstényeknek a hálóit, amelyeket stabilimentum díszített. Azt is megfigyelték, hogy a pók rezegtetni kezdte a stabilimentumot, amikor emberi kéz közelített a hálójához. Lehet, hogy a hófehér hímzésnek ezek a feladatai nem is zárják ki egymást, hanem a stabilimentum az adott helyzettől függően tölti be a megfelelő szerepet.