Az egyre erősödő műhely az utcai földszinten – boltíves lakás és üzlet helyett – egy, az utcasorban méltóságteljesen megjelenő emeletes házként épült fel 1869-ben, eklektikus stílusban. A Pápán 1865 körül működő hat kékfestő közül, a legerõsebb a Kluge-üzem volt. A 19. század közepének, második felének gazdasági, ipari fellendülése, kereskedelmének növekedése a pápai Kluge céget is a kapacitás növelésére, a modernizálás megkezdésére serkentette. Így került sor a régi festőszoba, a küpa-szoba bővítésére – 12 festőmedence beépítésével –, az új üzemépület megvalósítására a Tapolca-patak partján 1880-ban. Az első emeleten a hagyományos kézi nyomás végzésére szolgált a "tarkázó-szoba", a laboratórium, mellette pedig a kézi hajtású, favázas Perrotine-gép működött. E tömegáru termelését lehetővé tevő berendezkedés megkívánta az új apró mintás, de a régiekből átvett motívumokban is bővelkedő mintafák használatát. Az üzem 100 éves jubileumára, 1883-ban, olyan szintre emelkedett a termelés, hogy azt 1884-ben "Blaudruck-Färberei" címen a dunántúli üzemek közül a vezető cégek közé sorolták.
Pápa kékfestő muséum national d'histoire
- Opitz barbi álarcos énekes
- Alamuszi nyuszi nagyot ugrik
- Zöld női felső
- Kékfestő Múzeum - Hotel Villa Classica Pápa
- Kékfestő Múzeum - Pápa » Országjáró
- 6ix9ine dalszövegei fordításokkal - HU
- D Tóth Kriszta Elviszlek Magammal 2020 — D Tóth Kriszta Elviszlek Magammal 200 Million
- Pápa Város Önkormányzata
- Múzeum - Kékfestő Múzeum - Museum.hu
- Kocsis lili szülei
Pápai Kékfestő Múzeum » Közel és távol utazás
Kékfestő Múzeum
A pápai Kékfestő Múzeum üzemépülete A múzeum adatai Elhelyezkedés
Pápa Magyarország Cím
Március 15. tér 12. Megnyílt
1962. 08. 02. Elhelyezkedése
Pozíció Pápa térképén
é. sz. 47° 19′ 42″, k. h. 17° 28′ 12″ Koordináták: é. 17° 28′ 12″ A Kékfestő Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfestő Múzeum témájú médiaállományokat. A pápai Kékfestő Múzeum az egykori pápai Kluge-féle kékfestő üzem épületében van. Az üzem 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes és az egész berendezés műemléki védelem alá került és 1962-ben mint múzeum nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. 1983-ban, a Kluge cég fennállásának 200. évfordulója alkalmából az épületet felújították. Amellett, hogy az egykori üzem tárgyi emlékeit őrzi, gyűjti a kékfestéssel kapcsolatos egyéb emlékeket és termékeket, más kékfestő műhelyek munkáit is. Állandó kiállításai (a Kluge család története, a kékfestés technikai részleteinek bemutatása; Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életművének kiállítása és A magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek c. kiállítás) mellett helyt ad ma is működő kékfestő mesterek és a témától nem idegen más szakterületek időszaki kiállításainak is.
Pápa Archives - Bakonyi Programok
Pápa kékfestő muséum d'histoire
A műhelyben eredetileg Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, ma unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. A közel félezer nyomódúc közül a legtöbb 100 év körüli, de vannak 150–160 évesek, és olyanok is, melyeket már Sárdi János készített. [7]
A tiszakécskei Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. A Tiszakécskén 1926-ban alapított műhelynek a 20. század elejéről származó berendezései, formakészletei nemcsak a hazai, de az európai ipartörténet ritkaságaihoz is tartoznak. A műhely tulajdonosa, id. Kovács Miklós 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta. [8]
Bácsalmáson a Skorutyák család kékfestő műhelye tekinthető meg. A család 1879 óta folytatja megszakítás nélkül ugyanebben az épületben ezt a mesterséget. Emellett gyűjtik a kékfestés tárgyi emlékeit is. [9]
A Győri Kékfestő Műhelyt 1906-ban Éhling Kék és Kelmefestő néven alapították. Jelenleg Tóth Ildikó kékfestő népi iparművész és Gerencsér Zsolt, a népművészet ifjú mestere vezeti.
Kékfestő Múzeum - Pápa (Látnivaló: Múzeum)
Kékfestő Múzeum - Hotel Villa Classica Pápa
Kékfestés. (Hozzáférés: 2009. december 19. ) ↑ A szentendrei skanzenben bemutatott kékfestő műhely honlapja. ) ↑ A tolnai kékfestő műhely honlapja. ) ↑ A nagynyárádi kékfestő műhely honlapja. ) [ halott link]
↑ id. Kovács Miklós kékfestő műhelyének honlapja. [2009. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ id. ) ↑ A Győri Kékfestő Műhely honlapja. (Hozzáférés: 2011. május 10. ) Kapcsolódó szócikkek
Kékfestés
További információk
A pápai Kékfestő Múzeum honlapja
Bódy Irén textilművész honlapja
A szendrői Kékfestőház Múzeum honlapja
A kecskeméti kékfestő műhely honlapja
A Skorutyák család kékfestő műhelyének honlapja
ifj. Kovács Miklós kékfestő műhely honlapja
id. Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő műhelyének honlapja
A Szakács-féle kékfestő műhely honlapja
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum honlapja
A Győri Kékfestő Műhely honlapja
Gál Gyula kékfestő műhelyének adatai
This page is based on a Wikipedia article written by
contributors ( read / edit). Text is available under the
CC BY-SA 4.
az 1912-ben gyártott híres bécsi Hoffmeister cég gőzgépe. Ugyancsak kuriózumnak számít a műhely pincéjében található lójárgányos mángorló.
A redukált indigó a festőmedencékben többszöri merítés, majd levegőztetés után, az oxidáció következtében fokozatosan egyre kékebbre festette a pamut-, illetve lenvásznakat. A kifestés után 1-1, 5 százalékos sósavas-kénsavas fürdőben leoldották a mintázóanyagot, és előtűnt a fehér alapszín. Ez a kék-fehér szín a keleti porcelánoknak volt a jellemzője, ezért is nevezték a festők az új eljárást "Porcellandruck" "drucken auf Porcellan Art" kifejezéssel. A kék szín festésére a középkor óta a csüllenget (Waid, Isatis tinctoria) alkalmazták, szántóföldi méretekben termesztették a türingiai és a francia Picardia tartomány földművesei, földesurai. A színtartóbb indigót eleinte a csülleng javítására használták, majd ez utóbbi a 19. században ural-kodóvá vált. Johann Friedrich Kluge Sárváron telepedett meg, majd 1777-ben a pozsonyi főcéhbe kérte felvételét. Fia, Carl Friedrich Kluge vándorútjáról hazatérve 1783-ban önálló műhelyt alapított Sárváron, majd 1786-ban családjával áttelepedett Pápára.