A templomot három malomkőre építették, amelyeket Sárospatakról hoztak. Egy van a bejárati ajtónál a 2. a szószék alatt, a 3. a kiskertben. A falakat abból építették, ami bőven volt a beregi embernek, sárból és vesszőből, mint a fecske a fészkét, ez volt a Patics fal. Európában nincs több ilyen módszerrel megépített templom. A földbe vert karók közét kitöltő, sárral betapasztott vesszőfonadék alkotta fal megszokott népi építési mód volt a térségben. A törekes, sáros vesszősövényből font falazat átereszti a vizet, könnyűszerkezete miatt nem dől össze, majd a víz levonulásával csak ezt a részt kell visszatapaszatni és újrahasználható az épület. Mezitlábas Notreadámnak azért nevezték el, mert abban az időben azt a törekes agyagos sárt mezitláb taposták simára, hogy jól kenhető, tapasztható legyen, a Notredám pedig a berendezésekre a felszerelésre vonatkozik, hogy nagyon régiek. A templom belseje is titkokat és páratlan népművészeti örökséget rejt. A népi motívumokkal díszített 58 kazettából álló deszka mennyezetét egy Erdélyből származó asztalos mester készítette, akit a helyiek csak mennyfestőként emlegetnek.
Tákosi református templom: 250 év, sár és vessző - Élő templomok I. - YouTube
A legénykarzat, azaz a nyugati karzat mellvédje 15 táblából áll, a felirat szerint 1779 júliusában készült. A szószékkel szemben elhelyezett kegyúri padmellvédje is virágmintás, ezzel harmonikus egységet alkot a templom többi festett felületével. A színpompás mennyezet és a berendezés jól érvényesül az egyszerű, fehérre meszelt falak között. 1767-ben Lukács János ácsmester segédeivel megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas fatornyot, amely szoknyával és galériával ellátott torony volt. A torony már a két világháború között is nagyon rossz állapotban volt. Az 1948. december 31-ei jeges árvíz után veszélyessé vált, így 1949-ben lebontották. Még ebben az évben a bontott faanyagokból építettek egy kisebb, egyszerűbb kialakítású haranglábat, majd az 1980-1985 között elvégzett restaurálás folyamán helyreállították az 1767-ben készült harangtornyot a még meglévő rajzok alapján. Tehát a ma látható alkotás gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte a torony eredeti faanyagának egy részét.
A tákosi mezitlábas Notre Dame a Felső-Tisza vidékének egyik legszebb és legismertebb temploma, a magyarországi népi építészet gyöngyszeme. A templom 1766-ban épült, úgy tartják, hogy "a nép emelte magának fából és sárból", Mária Terézia idejében, aki megtagadta a követ és a téglát a református vallást gyakorlóktól. A tákosiak így is gyönyörű templomot építettek abból, am i bőven volt a beregi embernek, fa és sár. A 250 éves tákosi kis református templom az élő példája annak, hogy nincs erősebb hatalom, mint az Istenbe vetett hit. 1545-ben Erdődön tartott első magyar lutheri szellemű zsinat egyértelműen jelezte, hogy a reformáció nálunk is gyökeret vert. Szatmár-Beregben is óriási jelentőséggel bírt a világi pártfogók támogatása. A csak lelki hatalommal rendelkező reformátoroknak a földesurak adták meg a szükséges jogi védelmet, erkölcsi és anyagi támogatást. Ezeknek buzgósága és áldozatkészsége nélkül semmi esetre sem tudott volna olyan rövid idő alatt akkora nagy területeken meghonosulni Magyarországon a reformáció.
3D épített környezet
Tákosi Református Templom - YouTube
- Magyaratád eladó hazel
- Így fejlődik a magzat - 3. trimeszter | HelloBaby magazin
- Takashi reformatus templom dr
- Golf 5 plus biztosítéktábla 2020
- Tisza környéki gyöngyszemek- A tákosi református templom - I ♥ Tisza
- Takashi reformatus templom art
- Takashi reformatus templom honda
- Tákosi református templom
- Vásárlás: Fisher-Price - Árak összehasonlítása, Fisher-Price boltok, olcsó ár, akciós Fisher-Price #3
- Ha az Erő nem ad ihletet karácsonyi ajándékhoz, íme pár tipp! - STARWARSMedia.Hu
- Bahnhof lapos győr
A mezítlábas Notre Dame
Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. április 2. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. )
Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. Fekvése [ szerkesztés]
Tákos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi-síkságon található kis település. A 41-es főút mellett, Mátészalkától 28 km, Vásárosnaménytól, Beregsuránytól 11–11 km, Csarodától 3 km távolságra található. Története [ szerkesztés]
Tákos első írásos említése 1321 -ből való egy perrel kapcsolatban, amely szerint Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség -beli Sándor mester tákosi birtokát. A 15. században a Csarnavodai, Surányi és a velük rokon Makray család révén a Szepesi családbeliek is bírták egy részét. 1488 -ban a Csicseri Orosz család is birtokot szerzett a településen. 1500 -ban a falu egy részét Murgai János kapta királyi adományként. Az 1567. évi adóösszeírásban Tákosi Pál, Szalmadi Imre és Görbedi László voltak a település földesurai. A 17. század második felében a Csicseri Orosz családnak volt itt birtoka és udvarháza, a 18 - 19. században pedig a Buday család birtokolta.